A Vértesi Natúrparkban ezek a helyi jelentőségű védett területek találhatók meg:

  • 1. Csákvári kastélypark (Csákvár)
  • 2. Orondi - legelő és környéke (Csákberény)
  • 3. Jordán Parkerdő (Csókakő)
  • 4. Móri - víz és környéke (Mór)
  • 5. Vajal - forrás ér környéke (Mór)
  • 6. Észak - Vértes Természetvédelmi Terület (Szár, Szárliget, Gánt, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló)
  • 7. Majki műemlékegyüttes tájképi környezete (Oroszlány)
  • 8. Vértesszentkereszti kolostorrom és környéke (Oroszlány)
  • 9. Újvárosi szanatórium arborétuma (Tatabánya)
  • 10. Bánhida, Erőmű - tér (Tatabánya)
  • 11. Jubileumi park (Tatabánya)
  • 12. Kálvária hegy (Tatabánya)
  • 13. Május 1. park (Tatabánya)
  • 14. Népház - liget (Tatabánya)
  • 15. Síkvölgyi tölgyek a szanatórium területén (Tatabánya)
  • 16. Béke út melletti kiserdő (Tatabánya)
  • 17. Sósi - ér (Szár)
  • 18. Ürge - hegy (Szár)
  • 19. Mészégető (Várgesztes)
  • 20. Régi tó medre (Várgesztes)
  • 21. Somhegy - szőlők alatti vízfolyással határos része (Várgesztes)
  • 22. Gesztesi - patak völgye (Várgesztes)
  • 23. Vértessomlói Bucsutér (Vértessomló)
  • 24. Szegfűdomb (Vértessomló)
  • 25. Vértessomlói Kálvária - domb (Vértessomló)
  • 26. Tojásgurító (Vértessomló)
  • 27. Farkas - tavak (Tatabánya)
  • 28. Gesztes - patak völgye (Várgesztes)

1. Csákvári kastélypark 

1993 óta védett 
Területe: 88,04040 hektár

A parkot az Esterházy család építettette egy angolpark mintájára. Telepítéskor figyelembe vették a terület sajátosságait, a dolomit hatást, a gyéren csordogáló patak vízben gazdagabb területeit. A park kiemelkedő értéke a 150 éves 40 méter magas mamutfenyő, melynek környezetében vérbükk, terebélyes vasfa, török mogyoró és ezüsthárs él. Kisebb erdőket alkot a vadgesztenye szillel, gyertyánnal, tiszafával, molyhos tölggyel és csertölggyel. A hatalmas fák több évtizede sok állatfajnak biztosítanak élőhelyet. A kastélyparkban láthatunk nagy tarkaharkályt, erdei szürkebegyet, örvös légykapót és hantmadarat is. 

Megközelítés:

A legegyszerűbben a Kossuth utcán Bicske felé a falu végét jelző táblánál balra fordulva egy fa kapun keresztül jutunk a parkba.

2. Orondi-legelő és környéke

1998 óta védett
Területe: 40, 2046 hektár

Az Orondi-legelő a Vértes déli lábánál kiemelkedő dolomittörmeléken képződött sziklagyep. A legmagasabb pontja, a tengerszint felett 250 m, egy kis kiterjedésű szilikát kavicskúp, mely leginkább a Velencei-hegység nyílt szilikát szikla gyepjeihez hasonló. Az alacsonyabb fekvésű részein bokros és lösztölgyes terület a jellemző. Az egyre törmelékesebb és egyenetlenebb felszínű részekből alakult ki a jelenlegi 52 hektárnyi változatos és különleges ürgés gyepvegetáció, ahol megfigyelhető az árvalányhaj, az ezüstaszott, a sulyoktáska, a bunkós hagyma, a sárga kövirózsa, a magyar gurgolya, a bíboros kosbor, az agárkosbor, a leánykökörcsin, a tavaszi  hérics, a vetővirág és az apró nőszirom is.

Megközelítés:

Csákberény felől az Ezerjó borúton haladva Csókakő felé, a két település közigazgatási határán balra fordulunk egy fasor mellett és kb. 500 méter után elérjük a terület északi határát. Személyautóval nehezen megközelíthető. 

3. Jordán Parkerdő

1992 óta védett
Területe: 22 hektár

 

 

 

A parkerdő területe a valamikori ősi ligetes legelőterületek fennmaradt szigete, mely a fák életkorát tekintve igen ritka. A területen tág hálózatban található 80-100 cm törzsátmérőjű, 150 éves korúra is tehető cser és kocsányos tölgy fa, ezért arra következtethetünk, hogy a terület valamikor egy fás, ligetes legelő lehetett, mely a rendszeres legelés elmaradása miatt az utóbbi évtizedekben elbokrosodott. Több 60-70 cm törzsátmérőjű barkóca berkenye is található itt, ami ebben a törzsméretben ritkaságnak számít. A kapcsolódó ősgyep a terület értékét tovább emeli. A ligeterdő esztétikus tölgy állománya, a legelőn található védett lágyszárú növény és állatvilág, a hosszútávú védelem megvalósítását feltétlenül indokolta. 

Megközelítés:

A természetvédelmi terület Csókakő település belterületével érintkezik a település DK.-i határában. A Kossuth Lajos utcáról a Deák Ferenc utcával szemben, jobbra fordulva közelíthető meg a védett terület. 

4. Móri-víz és környéke

2009 óta védett
Területe: 120,2479 hektár

A Dunántúli középhegység nagytáj része a Vértes és a Bakony között. A hajdan szabályozatlan vízfolyás területe napjainkra kb. 51%-kal csökkent. A sok kis apró rét, legelő, szántó művelés alá került és az addig jellemző természetes növényzet többsége eltűnt. A kedvezőtlen folyamat a rendszerváltás óta megállt, az akkor földterülethez jutó gazdálkodók szemlélete változott. Ennek köszönhetően a gyorsan fejlődő ipari létesítmények mellett a terület megmaradhatott természetes állapotában. Látszólag értéktelennek tűnő mocsárvidék mezőgazdaságilag értéktelennek mondható, ám az élővilág számára élő-, szaporodó-, búvó és táplálkozóhely. Az egyik, területet használó szervezet a Vajali vadásztársaság kezdeményezésére történt a védetté nyilvánítás, mely kiemelten fontosnak tartott megőrizni hosszútávon az utókor számára ezt az értékes kis vízfolyást. 

Megközelítés: 

A 81-es főútról két irányból lehet megközelíteni. Bodajk felől a vasúti sínen átérve jobbra kanyarodva érünk a terület alsó feléhez. A másik megközelítése Mórról Bakonycsernye felé haladva a régi TSZ telep udvarán keresztül egy földúton haladva jutunk a terület felső részére. Személyautóval nehezebben megközelíthető. 

5. Vajal-forrás és környéke

2009 óta védett
Területe: 0,8571 hektár

A terület a Dunántúli nagy tájon , Móri -víz kistájához tartozik, Mór városból ÉK irányban kivezető, régi „csókai” út mellett található. A szakaszos süllyedéssel képződött Móri-árok egyik, ÉNY-DK-i irányú haránttörésében helyezkedik el. A régióban a felszínre jutó víz mennyiségét nagyban csökkentette a bányászati tevékenység, melynek révén sok forrás apadt el. A térségről általában elmondható, hogy sem talaj, sem rétegvizekben nem bővelkedik. A Vajal forrás és a Vértes közötti szőlőültetvények meredek lefutással érik el a mélyen fekvő területet, ennek ellenére állóvíz nincs. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, rét művelés ágba tartozik alrészlete, a terület többi része szántó, régen gyümölcsös volt. A környező mezőgazdasági területek vegyszerei eddig nem tették tönkre, és az elhelyezkedésének köszönhetően a móri borút és turista út mentén Móri-Árok Természeti Öröksége Közalapítvány kezdeményezte védettségét. Természeti értékét a különleges alakú és száz évnél idősebb néhány példány őshonos szürke nyár adja. 

Megközelítés:

Móron a Széchenyi utcáról jobbra le kell térni a Csókakői útra, majd 400 méter után balra kell térni egy földes útra, ezt követően 200 méter egyenesen,majd jobbra 300 méter után elérjük egy nagyobb kultúrtáj elején a forrást és környező kis nádas vidékét a jellegzetes szürke nyárral.

Információ:
Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány

6. Észak-Vértes Természetvédelmi Terület 

1994 óta védett
Területe: 805, 9732 hektár

Magyarország legnagyobb egybefüggő helyi jelentőségű védett természeti területe a közel 6500 ha-os Észak-Vértes Természetvédelmi Terület. Három Fejér megyei (Szár, Szárliget, Gánt) három Komárom-Esztergom megyei önkormányzat (Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló)  és a Pro Vértes Közalapítvány összefogásával 1994-ben jött létre. Mozaikos szerkezetű, többségében összefüggő erdőterület. A rengeteg kisebb völggyel tagolt hegyvidéki élőhelyen a Vértes Erdő Zrt. erdőgazdálkodik. A terület körbeveszi Vérteskozma és Várgesztes településeket. A déli szárazabb kitettségű területeken leginkább karsztbokorerdők találhatók a molyhos tölggyel, illetve cseres tölgyesekkel. Az északi kitettségű kicsit csapadékosabb területeken a bükk, a gyertyán és a hárs az uralkodó. Az erdőgazdálkodás hatására a terület arculata folyamatosan változik. Ezek az erdészeti tervékenységek csekély mértékben érintik a természeti értékeket. A gyepterületek leginkább a kiemelkedő sziklásabb részeken találhatók, ezeket többnyire a vadállomány és a természet erői formálják. A hegység alapkőzete dolomit, mely mállása során folyamatosan aprózódik, így nem tud felső talajréteg kialakulni, ezért sok védett növény számára kedvező dolomit sziklagyepek borítják a felszínt. A területet több turistaútvonal szeli keresztül, amelyek bemutatják a Vértes természeti értékeit és kultúrtörténeti látnivalóit. 2005-ben az országban elsőként kapta meg a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére a Natúrpark címet Vértesi Natúrpark néven. A Natúrpark területén található települések, szervezetek, egyesületek szoros összhangban dolgoznak együtt a tájképi, kultúrtörténeti és természeti értékek megőrzéséért és szerteágazó formában ismertetik meg az ide látogatókkal az értékeket. 

Megközelítés:

Tatabányáról az 1-es főúton haladunk Bicske felé. A Birkacsárdánál jobbra kanyarodunk egy aszfaltos útra. Kb. másfél km után egy erdészeti sorompónál van a terület bejárata. Szár felől szintén az 1-es főúton kell tartanunk Tatabánya felé, majd 2 km után található egy erdészeti terv út, ahonnan a terület szintén megközelíthető. Gánt felől rá kell térnünk a Csákvárt és Oroszlányt összekötő országútra, majd kb. 800 méterre jobbra Vérteskozma felé letérünk. Ekkor az Észak-Vértes TT. legdélebbi határát érhetjük el. Környéről Vértessomlón keresztül haladva Várgesztesre érünk. Ennek a településnek bármelyik utcájáról megközelíthető a terület.

7. Majki műemlékegyüttes tájképi környezete

1977 óta védett
Területe: 56,8805 hektár

Az Oroszlányhoz tartozó Majk-puszta területén már a XIII. századtól létezett egy premontrei prépostság, de erről az ezt követő évszázadokból alig vannak ismereteink. A török időkben valószínűleg elnéptelenedett a puszta, de a XVIII. században neve az itt alapított apátság révén ismertté vált. A tatai Eszterházy József gróf 1733-ban a majki birtokát a kamalduli rendnek adományozta, hogy ott Nepomuki Szent János tiszteletére remeteséget alapíthassanak. A Franz Anton Pilgram, majd Fellner Jakab nevével fémjelzett munkálatok során a kastélyépület mellett 17 remetelak és egy barokk templom is épült. A kastély és a remeteházak köré az 1860-as években angol stílusú parkot létesített az Eszterházy család. A mintegy 57 hektáros védett terület kocsányos tölgyek, fekete diófák, platánok, korai juharok, kislevelű hársak alkotta növényegyüttesét értékes örökzöldek (nehézszagú boróka, mocsárciprus, japánciprus, tiszafa valamint egy 320 cm kerületű idős luc) teszik változatossá. A kastély alatt kialakított tóláncolat esztétikus horgászparadicsom. A műemlékegyüttes ad otthont az évente megrendezésre kerülő "Majki nyár" rendezvénysorozatnak. A terület természetvédelmi szempontból legértékesebb része a Majki-tó felső végén elterülő nádas mocsaras rész, gyönyörű nyíres égeresekkel. Itt több védett növény- és állatfaj is háborítatlanul él még. Magát a tavat horgászatra használják. A remeteség körüli parkerdő ugyan üde színfolt, de sem védett növényfajok nem fordulnak itt elő, sem védett állatfajok szempontjából nem képvisel jelentős értéket. Tájképi értéke természetesen nagy. A cellalakásokat az elmúlt évtizedben, a kastélyépületet pedig 2013-ban újították fel.  

Megközelítés:

Majk a Tatabánya-Székesfehérvár között vezető műút mellett helyezkedik el. Mind Székesfehérvár felől, mind Tatabánya irányából (a Környe és Oroszlány közötti út felől) tábla jelzi, hogy hol kell a főútról letérni arra a murvás útra, amely az útról is jól látszó tóhoz vezet. Majkpuszta elérhető Oroszlány felől is, a Majki úton, a város házait elhagyva néhányszáz méter megtételével. Ez az út a tó alatt álló öreg vízimalomhoz vezet, ahol jobbra fordulva érhető el a kastély és a remeteség, valamint a parkerdő és a tó nagyobb része.

Információ:

8.  Vértesszentkereszti kolostorrom és környéke

1977 óta védett
Területe: 1,9 hektár

A magyarországi román kori építészet egyik legszebb és legrejtettebb műemléke Vértesszentkereszt XII. századi kolostorromja. A Vértes erdejében megbújó templom- és monostorrom figyelemre méltó kőfaragásos oszlopfői és apszisa még így romjaiban is impozáns és szépen idézi az egykor itt virágzó főúri és szerzetes életet. A Csák-nemzetség birtokközpontja a Vértesben (Csákvár) épült ki. Vértesszentkereszten eleinte a bencések, majd a dominikánusok voltak jelen. Az évszázadokon át gazdátlan épületegyüttes köveit sajnos jórészt széthordták, szépen faragott oszlopfőit az Esterházy-család a tatai és csákvári uradalom építkezéseihez is elhordta, így a XIX. századra az egykor nagyszabású monostornak csupán töredékei maradtak fenn. Charles Moreau francia építész is több kőfaragásos részletet használt fel az uradalom tatai angolparkjában álló Műromok építéséhez. A XX. században zajlott ásatások révén igyekeztek restaurálni egyes falakat és rekonstruálni a román kori épület jellegzetes apszisát, kapuzatát. 1977-ben eredetileg 7 hektáron nyilvánították védetté a romokat és a körülöttük elterülő erdőt, de 1993-ban már csak a kolostorrom legszűkebb környezetének (alig 2 hektárnak) a védettsége került megerősítésre. A hajdani kolostort ma idős állományú cseres-kocsánytalan tölgyesek és gyertyános-kocsánytalan tölgyesek veszik körül, illetve egy kisebb tisztás is húzódik a közelben. A kis magaslat körül a Vértes zárt erdei húzódnak, melyek csendjét időnként sajnálatosan megtöri a közeli szállítószalag zakatolása. 

Megközelítés:

A terület közigazgatásilag Oroszlány városához tartozik. Innen – a vasútállomástól – a piros turista jelzést követve, egy az országutat áthidaló szénszállító szalag pilléreihez érkezünk. Ezt elhagyva, 50 méter után indul ÉK-i irányba az a meredek, pár száz méter hosszú erdei ösvény, amely a romokhoz vezet fel. Gépkocsival erre a sorompóval lezárt útra nem lehet behajtani, azt hagyjuk itt a sorompónál és gyalog kapaszkodjunk fel az emelkedőn a kb. 300 méterre lévő romokig. Pusztavám felől a zöld jelzésen előbb Gerencsérvár romjait érintve érhetjük el a szénszállító szalagot.

Információ: 

Vértesszentkereszt Alapítvány

9. Újvárosi szanatórium arborétuma

1992 óta védett
Területe: 7,2015 hektár

Védett érték jellege: közösségi tér Látogathatóság: szabadon Országos jelentőségű, vagy közösségi jelentőségű védett terület érin érintettség: Nincs A terület egy kis kiterjedésű, városi közpark. Védelmének megfogalmazásában a legfontosabb indok a tatabányai belterületi zöld felületek megőrzése, megóvása volt. Rendszeresen nyírt gyepén elszórtan fák, egy szobor és néhány pad található. 

 

Megközelítés:

Tatabánya 6021/1 hrsz Tatabányán a Győri út felől a Rákóczi Ferenc úton megközelítjük Bánhida városrészt, itt balra fordulunk a Margaréta utcába, majd a második lehetőségnél jobbra fordulunk, innen mintegy 200 m megtétele után jutunk az Erőmű térre.

10. Bánhida, Erőmű-tér

2011 óta védett
Területe: 0,6814 hektár

Védett érték jellege: közösségi tér Látogathatóság: szabadon Országos jelentőségű, vagy közösségi jelentőségű védett terület érin érintettség: Nincs A terület egy kis kiterjedésű, városi közpark. Védelmének megfogalmazásában a legfontosabb indok a tatabányai belterületi zöld felületek megőrzése, megóvása volt. Rendszeresen nyírt gyepén elszórtan fák, egy szobor és néhány pad található. 

Megközelítés:

Tatabánya 6021/1 hrsz Tatabányán a Győri út felől a Rákóczi Ferenc úton megközelítjük Bánhida városrészt, itt balra fordulunk a Margaréta utcába, majd a második lehetőségnél jobbra fordulunk, innen mintegy 200 m megtétele után jutunk az Erőmű térre.

11. Jubileumi park

1992 óta védett
Területe: 3,5956 hektár

Védett érték jellege: közösségi tér Látogathatóság: szabadon Országos jelentőségű, vagy közösségi jelentőségű védett terület érin érintettség: Nincs Városi szabadidőpark, egy aszfaltos és két műfüves labdarúgópályával, görkorcsolya-, gördeszka- és kerékpáros pályával, játszótérrel, parkolóval. A területen távhővezeték halad keresztül. Zöld felület a területen alig található, ahol van, ott parkosított. Védelmének megfogalmazásában a legfontosabb indok a tatabányai beltéri zöld felületek megőrzése, megóvása volt. 

Megközelítés:

Tatabánya 11382/13 hrsz A park Tatabánya belvárosában található, a Köztársaság útja és a Jedlik Ányos utca sarkán. A park parkolójába a Jedlik Ányos utca felől lehet behajtani.

12. Kálvária-hegy

1992 óta védett
Területe: 30,1971 hektár

Védett érték jellege: kultúrtörténeti, geológiai, tájképi, állat- és növénytani Látogathatóság: szabadon Országos jelentőségű, vagy közösségi jelentőségű védett terület érin érintettség: Natura2000 Természetmegőrzési terület (Déli-Gerecse HUDI20015), Nemzeti Ökológiai Hálózat A felsőgallai Kálvária hegyen álló Kálvária-együttest Johan Fogl Felsőgalla bírája építtette 1855-ben. Erről tanúskodik a helyszínen a föld alatt megtalált vöröskő oszlop felirata. E követ a helyreállítás során a kápolna elé újra felállították. A Kálvária együttes a második világháború alatt súlyosan megsérült, ezután állapota folyamatosan romlott, a természet a maradványokat birtokba vette. Az emberek sem törődtek vele, közvetlen melléje adótorony épült, melynek drótkerítése a kápolna faláig terjedt. 2005. évre a frankfurti st. Stephanius egyházközség anyagi lehetőséget biztosított a Kálvária helyreállítására. A helyreállítás 2009-ben fejeződött be. A védettséget elsősorban indokoló Kálvária az erdővel borított Kálvária-hegyen egy kis tisztáson helyezkedik el, a legmagasabb ponton. Az erdőtársulások jó és magas természetességű természetes és természetközeli cseres-tölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes, molyhos tölgyes erdők és karsztbokorerdők. Közvetlen környeztében tájromboló módon telepített adótorony van. Nemcsak a Kálvária szakrális jellegéhez méltatlan, de egész Felsőgalla látványképét csúfítja. A sziklagyep jó természetességű és több védett növényfajnak termőhelye és Natura2000 jelölő társulás is. 

Megközelítés:

Tatabánya 0381/4 hrsz Tatabánya Felsőgalla városrészének főutcájáról, a Szent István utcáról a Templom utcába fordulunk, majd felfele haladunk a dombon, továbbhajtunk egyenesen a Szabadkai úton is, s amikor az utolsó lakóházakat elhagytuk, balra fordulunk egy murvás útra, amely elvezet bennünket a Kálvária-hegy kápolnájának közelébe. 

13. Május 1. park

1992 óta védett
Területe: 4,9915 hektár

Védett érték jellege: közösségi tér Látogathatóság: szabadon Országos jelentőségű, vagy közösségi jelentőségű védett terület érin érintettség: Nincs Az egykori természetes tölgyesek maradványából kialakított közpark, közepén füves rét az egykori szabadtéri színpad romos épületével. A parkerdő jelentősebb fejlesztésére az 50-es évek második felében került sor. A nevét onnan kapta, hogy az akkor már nagyban megszervezett május elsejei felvonulások utáni népünnepélyeket itt rendezték egészen 1976-ig. Ezzel párhuzamosan egészen a 70-es évek elejééig itt volt az augusztus 20-ai megemlékezés és búcsú, de már az Alkotmány ünnepeként. Az 1959-ben átadott Szabadtéri színpad napjainkban romokban hever. A Május 1. parkot a 60-as években építették ki. Az őshonos tölgyfákat és az enyhe dimbes-dombos terepet érintetlenül hagyták, erre építettek sétányokat, helyeztek el padokat. A bányászat „gondos gazdaként” rendszeresen karbantartotta, gondozta a területet, amely napjainkban nem jellemző. Védelmének megfogalmazásában a legfontosabb indok a tatabányai beltéri zöld felületek megőrzése, megóvása volt. 

Megközelítés:

Tatabánya 2126/13, 20, 32 hrsz A park Tatabánya óvárosi részén, a Ságvári Endre utca, a Népház utca és a Gál István lakótelep között található. Megközelíthető a Népház utca felől, a Jászai Mari Színházzal (Népház) pontosan szemben induló kis utcán keresztül.

14. Népház-liget

1992 óta védett
Területe: 2,85555 hektár

Cseres tölgyes maradványerdőből kialakított park, idős, gyakran csúcs száradásos cserfákkal. Semmelweis u. felöli oldalon I. Világháborús emlékmű. Szabadon látogatható terület, az idős cseres tölgyes közepén forrás (időszakos) vizének felduzzasztása révén negyed hektáros dísztó. Az erdőfoltban igazán idős szil! 

Megközelítés:

Tatabánya (Felsőgalla városrész), Semmelweis u. és Népház u. felül, Jászai Mari Színház szomszédsága.

15. Síkvölgyi tölgyek a szanatórium területén

1992 óta védett


Területe: 2 hektárMegyei kórház kihelyezett elme részlege. Történelmi, 1945 előtti, kastély, melléképületek és azt körülölelő, bekerített, őrzött, gondozott park. A szanatóriumot körülvevő park peremén, különösen annak keleti oldalán évszázados csertölgyek, feltehetően az eredeti növénytársulás maradványa. A park maga, közel évszázados fenntartású, az utóbbi időszakban a Norvég Alap támogatásából, az épületek és a park felújításra került. Ide értve részben természetes cserje sorok telepítése (mogyoró), részben dísz- cserjék és virágok ültetése történt meg. A park gondozott. Értéket képviselnek egyéb idős honos fák is (kis- és nagylevelű hárs, mezei juhar, magas kőris) és az idős örökzöldek, tiszafa és a parkokban jellemző fenyő félék.

Megközelítés:

Tatabánya (Bánhida városrész), Síkvölgyi út, Környe bánya irányába. Tatabánya Síkvölgy településrész, a völgytalp felső harmadában, cseres tölgyesek és fűz – láp ligeterdő közötti terület. Park. Leginkább örökzöldekkel telepített, kertészeti évelő virágokkal kiegészített, járófelületekkel, pihenő padokkal ellátott, őrzött park. Keleti lehatárolásban idős cseres tölgyes, nyugaton út, majd völgytalpi puhafa ligeterdő, észak és dél irányában hétvégi telkek.

16. Tatabánya, Béke út melletti kiserdő

2011 óta védett
Területe: 2 hektár

Maradvány cseres tölgyes, idős cserfákkal, lábon száradt példány is megtartva, peremeken természetes cserje fajokkal, jóléti berendezések (üres információs tábla, rövid sétaút szakasz, pihenő hely, hulladékgyűjtők. megközelíthetőség, terület jellegének leírása (pl. természetes erdőfolt puhafa ligeterdővel stb.): Szabadon megközelíthető a Béke út felül és Gál István lakótelep irányából. Maradvány erdőfolt, egykori cseres tölgyes jellemző fa fajokkal, második koronaszintben gyertyánok, peremeken mezei juharok. Lágyszárú növényzet az intenzív területhasználat miatt (séta, játék, kutya sétáltatás, terep kerékpározás) erősen degradált.

Megközelítés:

Tatabánya (Felsőgalla városrész), Ságvári Endre út, Semmelweis út felül Béke út, Gál István lakótelep közepe.

 

17. Sósi-ér

2003 óta védett
Területe: 88,2398 hektár

A Sósi-ér Szár és Szárliget között ered, a falu északi részén időszakos vízfolyás, míg a településtől délre a befolyó rétegvizeknek köszönhetően állandó jellegűnek tekinthető. A patak mentén kisebb bokorfüzesek, facsoportok, kisebb-nagyobb nádas foltok találhatók. A Kálvária-domb árvalányhajas dolomitszikla gyep, melynek egyben helyi kegyeleti jelentősége is van. 

Megközelítés:

A település belterület mentén északról, illetve délről elhelyezkedő vízfolyás menti területek az Újbarok Szár összekötőútról, illetve az 1-es számú műútról közelíthető meg.

18. Ürge-hegy

2003 óta védett
Területe: 93,7543

A terület meghatározó részét zárt és nyílt dolomit sziklagyepek képezik. Kisebb területeken telepített fekete fenyő és akác erdők vannak. A területen egy kisebb nem művelt külszíni dolomit bánya található. A területen halad keresztül a régi Budapest-Győr vasút vonal, melynek nyomvonalán a rekultiváció megtörtént. 

Megközelítés:

A Szár Újbarok összekötő úttól északra, a két település belterületével határolt területen helyezkedik el. 

19. Mészégető

1994 óta védett
Területe: 1,1736 hektár

A Gesztesi-patak völgyében védelem alá helyezett terület a hátterében húzódó, 400 méter fölé magasodó hegyek koszorújával tájképileg megkapó, de természetvédelmi szempontból sajnos kevésbé értékes. A faluban eredő csekély vizű forrás vízhozamát a kb. 10 éve kialakított horgásztó szinte teljesen leköti, így a völgybe, a Mészégető környékére is alig jut víz. A területet borító erdő vegyes összetételű lombos erdő. 

Megközelítés:

Várgesztes zsáktelepülés, így megközelítése csak egy irányból, Környe és Vértessomló felől lehetséges. A villaparkot (holland üdülőfalut) elhagyva, néhányszáz méter megtétele után, közvetlenül a falu előtt balra lent a völgyben húzódik a védett terület. A gépkocsit a faluba beérve, a szépen kialakított kicsiny horgásztó parkolójában hagyhatjuk, majd innen visszagyalogolva érjük el a területet.

20. Régi tó medre

1994 óta védett

A régi tó medre egy egykor itt húzódott, de már csak az idősebbek emlékeiben élő kicsiny, kb. 1 hektáros tó területét jelöli. A Gesztes-patak völgye itt kissé kiszélesedik, de a mederben csörgedező víz mennyisége általában olyan kevés, hogy nem tette lehetővé az egykor itt kialakított tó fenntartását. Az egykori gát maradványai ma is láthatók, de ezt és a medret is erősen benőtték a cserjék és már csak egy nádasodó, üde terület, jelképes vízzel. A tómederben idős kocsányos tölgy és gyertyán egyed látható. A terület erősen vadjárta és gyomosodó, természeti értéke sajnos alig van már. Sokkal értékesebb a fölötte húzódó gyepterület, ahol több védett növényfaj is látható. A Vértes hegykoszorújával a tájképi értéke jelentős, a várgesztesi határ meghatározó részletének számít. 

Megközelítés:

A Vértessomló és Várgesztes közötti műút mellett, a Gesztes-patak völgyében húzódó kicsiny terület. Várgesztes határától alig párszáz méterre található, a közút mellett, közvetlenül egy vízmű telephely szomszédságában. 

21. Somhegy-szőlők alatti vízfolyással határos része

1994 óta védett

A Som-hegy a Várgesztesre bevezető út jobb oldalán magasodó, mintegy 300 m magasságú hegy. A cseres tölgyes, valamint kisebb erdei és fekete fenyves foltokkal elegyes erdő az Észak-Vértes nagykiterjedésű védett területétől kissé elkülönülő hegy, mely a várgesztesi határ meghatározó tájképi eleme. A hegy délnyugati előterében különösen értékes kiszáradó láprét maradvány található, amely ugyan mindössze 1,5 hektár kiterjedésű, de több botanikai különlegességet is rejt. Itt található a Vértes egyetlen szibériai nőszirom termőhelye, de további védett növény- és állatfajok tekintetében is kiemelkedő értéknek számít. A Som-hegy környékének védettségéről a helyieknek nincs tudomása, célszerű volna a szabályozási terven is átvezetni a védettség tényét!

Megközelítés:

Várgesztes faluközpontja (buszforduló, Közösségi ház) közelében az Arany János utcáról nyílik egy utca az új lakóházak irányába (nyugat felé). Ezen kb. 120 méter után jobbra fordulva követjük a földutat a Som-hegy felé. Ezen kb. 350 m megtétele után jutunk a Som-hegyi erdőkbe, balra fordulva pedig a láprétet találjuk. 

22. Gesztesi-patak völgye

1994 óta védett

A Gesztes-patak Várgesztesen ered és Vértessomló illetve Oroszlány határaiban haladva, Majkpusztánál torkollik a Majki-patakba, hogy aztán néhány km megtétele után az Oroszlány-Kecskédi-vízfolyásba, majd az Által-érve jusson. A vértesi peremhegyek csapadékvizeit összegyűjtő kicsiny patak völgye hol dombvonulatok közé szoruló keskeny völgy, hol pedig jobban kiszélesedő lapályos terület. Vízhozama is erősen változó, heves vízjárású, vagyis a sokszor szinte kiszáradó állapot mellett esetenként jelentős (sokszorosára duzzadó) vízhozam vonul le rajta. Völgye változatos növényzetű, néhol keményfás erdők szélén folyik, máshol puhafás ligeterdők kísérik, itt-ott kisebb nádasokkal, illetve helyenként szép égeresek láthatók, miközben innen is, onnan is újabb és újabb fakadó vizek, kisebb források érkeznek bele. A Vértes nem bővelkedik vízfolyásokban, főleg állandó vizűekben nem, így a Gesztes-pataknak helyi viszonylatban jelentős ökológiai szereppel bír, ezért nyilvánították védetté 20 évvel ezelőtt. Medret sok helyen erősen benőtték a cserjék és már csak egy nádasodó, üde terület, jelképes vízzel. A tómederben idős kocsányos tölgy és gyertyán egyed látható. A terület erősen vadjárta és gyomosodó, természeti értékei alig ismertek még. A Vértes hegykoszorújával a tájképi értéke jelentős, a várgesztesi határ meghatározó részletének számít.

Megközelítés:

A Vértessomló és Várgesztes közötti műút mellett hosszan húzódó terület. Várgesztes határától a Villapark szélén elhaladva, a Vértessomlói közigazgatási határig tart.

23. Vértessomlói-Bucsutér

1994 óta védett

A Bucsutér a vértessomlóiak generációk óta kedvelt búcsújáró, vásározó területe. A két utca között húzódó közel egy hektáros terület egykor egy tipikus faluszéli legelő volt, de ma már természetvédelmi szempontból kevésbé értékes, hiszen egy rendszeresen nyírt, szépen gondozott közparkká vált. A természetes vegetáció ily módon a múlté, ma már inkább hangulati elemként és faluképvédelmi szempontból jelentős. A közeli kegytemplom környéki erdőkből vagy a néhányszáz méterre található Gesztes-patak völgye felől vetődik ide néhány védett lepkefaj, illetve a közeli vértesi erdőkben fészkelő madárfajok. Innen indul az út a Kálvária-hegyen álló kegytemplomhoz. Természetvédelmi szempontból nem jelent számottevő értéket, megőrzése elsősorban a falukép védelme szempontjából fontos.

Megközelítés:

A Dózsa György utca két felé ágazó két oldala között húzódik a védett terület, amely a faluközpont felől (a Rákóczi útról) a Szabadság téren keresztül érhető el. Innen vezet tovább az út a kegytemplomhoz. 

24. Szegfűdomb

1994 óta védett
Területe: 8,3 hektár

A Vértessomlóról Várgesztesre vezető műút keleti oldalán, a falu határában emelkedő kis dombvonulat a Vértes előterében húzódó homoki sztyepprétek egyik hangulatos részletét őrzi. A Szegfű-domb az évszázadok óta itt termő nagy számú balti szegfűről kapta nevét. A nyílt homokpusztagyepek és homoki sztyepprétek növényvilága – kicsiny kiterjedése ellenére – gazdag, több védett növényfaj is látható itt. A dombvonulat árvalányhaj-mezeje sajnos még napjainkban is számos turistát illetve falubelit megállításra és növénygyűjtésre késztet, igaz, a terület védettségét semmiféle tábla nem hirdeti. Így kerülhetett sor arra is, hogy a területen a közelmúltban az áramszolgáltató úgy állított oszlopot, hogy nagy területen okozott taposást, károsítást. A terület sokkal hatékonyabb védelemre szorul, mintsem abban ténylegesen részesül. A domb keleti aljában csörgedező kicsiny vízfolyás és az amentén elterülő rétek már nem állnak védelem alatt, pedig ott is több védett növényfaj fordul elő és számos védett állatfaj élőhelyeként is jelentős, így érdemes volna a védett terület ilyen irányú bővítése.

Megközelítés:

A terület a Vértessomlóról Várgesztesre vezető műútról érhető el. Vértessomlót elhagyva, a Gesztes-patak hídja után balra az út mentén húzódik a kis dombvonulat. 

25. Vértessomlói Kálvária-domb

1994 óta védett
Területe: 4,76 hektár

 

A falutól délkeletre emelkedő 256 m magas Kálvária-hegyen az 1700-as évek elején kis kápolna állt, melynek düledező épületét 1736-ban Esterházy József gróf építette át, megnövelve és szentéllyel is ellátva. A bécsi kapucinusok templomában őrzött Mária kegykép másolata a vértessomlói templomba kerülvén valóságos zarándoklatot indított el és így vált kegyhellyé. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kegytemplom mai formáját 1875-ben nyerte el, búcsújáró helyként fontos állomása a Magyarországon át vezető Mária zarándokútnak is. A szépen rendben tartott, igényesen felújított természeti környezetben ma is látható 3 impozáns méretű kislevelű hárs, melyek több, mint 2 évszázadosak. A templom melletti parkban gondozott gyepterület, közpark húzódik, a falu felől pedig szép térkövezett sétány vezet fel a dombtetőn álló templomhoz. A templom tágabb környezetében már a nagy kiterjedésű vértesi erdők húzódnak, kisebb gyepterületekkel tarkítva. A védett területen különösebb növénytani érték ugyan nem található, de tájképi jelentősége nagy és a faóriások is lenyűgöző látványt nyújtanak.

Megközelítés:

A Kálvária templom Vértessomló délkeleti határában, a lakott területtől kissé távolabb emelkedő dombon áll. A falu felől a Rákóczi Ferenc utcán érhetjük el a kis templomot, az utca végén hagyva autónkat, gyalogosan kaptathatunk fel a térkövezett sétányon. Másik megközelítési lehetőség a Rákóczi út – Szabadság tér – Dózsa György út mentén lehetséges, itt gépkocsival a templom melletti közpark határáig is el lehet menni. A falu felől (a temetőtől) jól látszik a lombok fölé magasodó templomtorony. 

26. Tojásgurító

1994 óta védett
Területe:  4.1935 hektár

A Tojásgurító az évszázadok óta Vértessomlón élő sváb lakosság kedvelt húsvéti szórakozóhelye, amelynek kellemes dimbes-dombos vidéke szépen vezeti a tekintetet a szomszédos Kálvária-hegyen álló kegytemplomra és a Vértes távoli vonulataira. A faluképet jelentősen meghatározó néhány hektáros terület elsősorban tájképi, kultúrtörténeti szempontból jelentős, de néhány védett növény- és állatfaj is megtalálható itt. A rendszeresen kaszált, rendezett terület szomszédságában helyezkedik el a vértessomlói temető, másik oldala pedig már a templomot rejtő erdőkre néz. A teljes védett terület gyep, szélein gyomtársulással. Természetvédelmi szempontból nem jelent számottevő értéket, megőrzése elsősorban a falukép védelme szempontjából fontos. A Vértesi Natúrpark nagy méretű információs táblája itt, a terület szélén áll. 

Megközelítés:

A Rákóczi Ferenc utca végén fekvő temető mellett kezdődik a védett terület, amelynek lejtős területe lefut a Kálvária-hegyhez (kegytemplomhoz) vezető útig.