A kihirdetés éve: 
Területe: 14 településen, 38.152 ha, lakossága meghaladja az 29 ezer főt
Települései: Csibrák, Dobóvár, Döbrököz, Dúzs, Kalaznó, Kisvejke, Kurd, Lengyel, Mucsi, Závod, Mágocs, Mekényes, Nagyhajmás, Hőgyész
Képviselője és működtetője: Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület
Honlap: http://www.kaposhegyhatinap.hu/
 

 

Előzmények

A natúrpark előkészítése keretében 2016 tavaszától kezdődően, Dombóvár Város Önkormányzatának koordinálásával, natúrparki szakértők bekapcsolódásával számos szakmai fórumra, egyeztetésre, terepbejárásra, tanulmányútra, közösségépítő műhelyre, tájsétára került sort. 2016 őszén a Herman Ottó Intézet szakmai közreműködésével a környező települések vezetői szakmai fórum keretében tájékoztatást kaptak a hazai natúrparkokról, illetve a tervezett natúrparki együttműködésekről, programokról, fejlesztésekről, különös tekintettel a natúrparki szakmai és fejlesztési koncepciókra. 2016 őszén Dombóvár Város Önkormányzata szervezésében megkezdődtek az előkészítő terepi bejárások. Ezekhez kapcsolódóan minden érintett szervezettel külön egyeztetésekre került sor. A potenciális natúrparki partnerekkel történt előzetes egyeztetések után az előkészítésbe bekapcsolódott az térség állami tulajdonban lévő erdeinek kezelője, a Gyulaj Zrt. is. Az állami szervezet képviselőivel 2016 novemberétől kezdődően több szakmai egyeztetésre és közös terepi bejárásokra is sor került. A Kapos-Hegyháti Natúrpark létrejöttét, tanulmányutak, fórumok, közösségépítő műhelyek, illetve tájséták előzték meg, továbbá a natúrpark létrehozását előkészítő döntések, szándéknyilatkozatok és az együttműködési megállapodások megszerzése követte.

Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői

Közép- és kistáji szinten a natúrpark területe átmenetet képez Külső-Somogy, a Tolnai-Hegyhát, a Völgység és a Baranyai-Hegyhát között. A központi dombsor D-i lábánál elhelyezkedő települések hegyháti, a DK-i részen völgységi identitással rendelkeznek. Tájföldrajzi szempontból a natúrpark egységét a Kapos folyó és az attól D-re és K-re elhelyezkedő, nagyobbrészt erdő fedte dombsor adja. Természetvédelmi szempontból a natúrpark táji egységét erősíti, hogy a központi „magot” képező erdő fedte dombsor Nagyhajmási-dombok és Lengyel-Hőgyészi erdők néven a közösségi jelentőségű élőhelyeket magában foglaló Natura 2000 hálózat részét képezi. A természeti örökséget tekintve a natúrparki térség 14 önkormányzata közül eddig 3 élt a helyi szintű védetté nyilvánítás lehetőségével. A 17 helyi jelentőségű természetvédelmi terület kiterjedése – nem beleszámítva a „kiterjedés nélküli” 18 helyi jelentőségű természeti emléket – összesen 778,5 hektár. 

Kultúrális és társadalmi jellemzői

A natúrparki térség gazdag régészeti örökséggel rendelkezik, egyes régészeti örökségi elemek nemzetközi szinten is kiemelkedő fontosságúak (pl. a térségben leírt lengyeli kultúra lelőhelyei), a natúrpark szempontjából is jelentős potenciált képviselnek. Kiemelkedően gazdag a natúrparki térség építészeti öröksége. A natúrparki térségben 14 települést érintően összesen 30 műemléki védelem alatt álló épület, építmény található

A Kapos-hegyhát Natúrpark jelene és eredményei

A természeti és kulturális örökség hosszú távú megőrzését több környezeti nevelési létesítmény segíti. A natúrparki térségben erdei iskola működik Lengyel– Annafürdőn, ahol országosan is elismerten magas színvonalon folyik a fiatal korosztályok környezeti szemléletének formálása. Két helyszínen, Dombóváron és Lengyel–Annafürdőn hálózatos jelleggel kialakított terepi bemutatóhelyek várják az érdeklődőket. Néhány éve új tanösvény létesült a térség egyik kiemelkedően értékes, számos növénytani értéket rejtő, ugyanakkor régóta közösségi helyszínként is funkcionáló Majális és Koszorú-domb területén. A térségben két helyszínen, Dombóváron és Lengyel–Annafürdőn hálózatos jelleggel kialakított terepi bemutatóhelyek várják az érdeklődőket. A Kurd közigazgatási területén lévő, de legkönnyebben Döbrököz felől megközelíthető Majális és Koszorúdomb területén néhány éve épült ki a Csodabogyó tanösvény. Dombóvár természeti öröksége bemutatásának kiemelt színtere a Kis-Konda-patak völgye természetvédelmi terület, amelynek déli része a belváros közelében húzódik. A helyi védett természeti terület déli szélén látogató- és oktatóközpont várja az érdeklődőket. Ez a helyszín a Kis-Konda-patak völgyi túrák kiindulópontja és maga az épület is számos rendezvénynek ad helyet. Az egyesület a Tüskei-horgásztónál 1984. óta működteti madárvédelmi oktatóbázisát. A Madárvárta udvara – tájékoztató táblás tanösvénnyel – szabadtéri „madárvédelmi mintakertként” szolgálja az oktatást, szemléletformálást. Rendszeresen szervezett programjaik közé tartozik például a madárészlelés-, - számlálás, -gyűrűzés, mesterséges fészekodúk készítése és kihelyezése.A natúrparki térség természeti és kulturális örökségének megismerése érdekében hosszabb időre is érdemes felkeresni a térséget. Ezt számos egyéb látnivaló és program is indokolja, illetve a feltételeket a szükséges turisztikai infrastrukturális elemek kiépítésével teremtették meg a térségben működő turisztikai szolgáltatók.