A kihirdetés éve: 2005.
Területe 17 településen 35.838 ha, lakossága meghaladja a 130 ezer főt.
Települései: Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly
Képviselője és működtetője: Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány 
Honlapja: www.vertesinaturpark.hu
Jelmondata/mottója: "Vértesi Natúrpark egy cseppnyi Magyarország"

 

 

 

Előzmények

2005. október 27-én vehették át Magyarország első hivatalosan kihirdetett natúrparkjának települései és a Pro Vértes Közalapítvány a Vértesi Natúrpark cím adományozó okiratát dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől. A Vértes térségének települési önkormányzatai – a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére – a társadalmi összefogásban ismerték fel a hosszú távon fenntartható, természeti és kulturális értékeken alapuló fejlesztés lehetőségét. Az ezzel összhangban álló első szándéknyilatkozatot 1993-ban írták alá, melynek alapján Magyarország legnagyobb helyi védettségű természetvédelmi területét hozták létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként, Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület néven. Ez lett később az egész Vértesre és Zámolyi-medencére kiterjedő, valamennyi önkormányzatot és nagyobb földtulajdonost, kezelőt egyesítő együttműködés alapja, a Vértesi Natúrpark csírája. A 18 éves múltra visszatekintő összehangolt önkormányzati és civil tevékenység, azóta is példaértékűen működik. Ezen területek természetvédelmi kezelését már a kezdetektől a Pro Vértes Közalapítvány látja el, és egyúttal biztosítja a felmerülő közigazgatási feladatokhoz szükséges szakmai hátteret is.

Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői

A Vértesi Natúrpark a Dunántúli-középhegységben található, magában foglalja szinte az egész Vértest és a Zámolyi-medence nagy részét. Északról a Vértes északi fele, északkeletről a Tatai–árok, keletről a Vértesalja, délről a Zámolyi-medence déli határa, délnyugatról és nyugatról a Vértesalja és a Móri árok határolja. Területének 69%-a valamilyen természetvédelmi védettség alatt áll. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld találkozik, szervesen hozzátartozva, tájképi szépségét növelve, élővilágát gazdagítva. Dél, délkelet felé meredek sziklaletörésekkel ereszkedik a Mezőföld lösz borította síkságába. E sík alföldi jellegű tájon a gazdag lejtősztyep és lösz, valamint az egykori jégkorszaki tó helyén kialakult, váltakozó vízjárású pusztai élőhelyek váltogatják egymást. Északnyugat felől már a Kisalföld homoktakarója kúszik fel az enyhén emelkedő hegyoldalakon. Mindezek eredményeként a Vértesben a szubmediterrán és atlanti-mediterrán hatásokat tükröző középhegységi dolomitflórát, faunát a két alföldi táj (Kisalföld, Mezőföld) növény és állatvilága teszi még változatosabbá. A Vértes hegység ebből az alföldi tájból emelkedik ki, mint egy sziget. A mély völgyekkel, éles gerincekkel tagolt déli Vértesben változatos, szubmediterrán növényekben különösen gazdag erdős-sztyep vegetáció díszlik. A domborzati és talajviszonyoktól függően nyílt dolomit sziklagyepek, sziklafüves lejtősztyepek, karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek váltják egymást.

 

Kulturális és társadalmi jellemzői

A Vértes környéki táj erdeivel, napsütötte tisztásaival, vizes élőhelyeivel, mocsaraival és viszonylag kiegyenlített éghajlatával igen kedvező életlehetőséget biztosított az emberi élet számára is. 1926-ban a Báraczházi-barlangban folytatott kutatások során bizonyították, hogy már 50 ezer évvel ezelőtt élt ember ezen a területen. Sőt a Vértesszőlősön 1965-ben Vértes László megtalálta hazánk legrégebbi, mintegy 350 ezer éves emberi maradványok (Samu, a vértesszőlősi előember) leleteit. A neolitikus forradalom idején a korábbi vadászó-halászó-gyűjtögető népesség az élelemgyűjtögető életformáról áttért az élelemtermelésre. Kialakultak a földművelésnek és az állattenyésztésnek a korai formái is, és létrejöttek az állandó települések. Nagy változást jelentett a rómaiak megjelenése, akik elfoglalták az egész Pannóniát. A feliratos kőemlékek alapján bizonyos, hogy a II. században már virágzó városok voltak a Dunántúlon. A Honfoglalás után a Vértes térségének nagy része a Szabolcstól származó Csák család birtoka lett, ahol felépítették saját várukat, Csákvárt. A várak közül néhány lényegében nem is vár, inkább csak torony volt. Ilyen például Csókakő vára, Gesztes vagy a Gerencsérvár. A Vértes török kori életéről alig van forrás. Népessége a török hódoltság idején elpusztult vagy elmenekült. A XVIII. században a népesség pótlására nagy létszámban költöztek a Vértes területére telepesek, a magyarokon kívül németek és szlovákok is. A Vértes területén élők az irtásföldeken folytatott földművelés mellett erdei munkával, házi faiparral, bányászattal, mész-és szénégetéssel foglalkoztak. Az állattartást az erdei legeltetés, a makkoltatás, a sziklás, kopár juhlegelők hasznosítása jellemezte. Ezenkívül a Vértes összes települése szőlőtermő község. Önálló minőségi borvidékeink közé a móri borvidék küzdötte fel magát a századfordulón.

 

A Vértesi Natúrpark jelene és eredményei

A Pro Vértes Közalapítvány és a két megyét érintő Vértesi Natúrpark 17 önkormányzata mellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztésben. Ennek eredményeként 2000-ben megnyitott Csákváron, a Geszner-házban a Vértes élővilágát bemutató kiállítás. 2005-ben pedig a Geszner-ház lett a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontja, mely a térség legismertebb turisztikai érdekességévé nőtte ki magát. A közalapítvány időközben kijelölte a natúrpark területi határvonalait, kihelyezte a natúrparki információs táblákat, kialakította a 150 km hosszú lovastúra útvonalat. 2006-ban beindította és azóta üzemelteti a Vértesi Natúrpark honlapot, ahol minden natúrparki szolgáltató (szálláshely, vendéglátóhely) és program szerepel. 2007 óta működteti a Boglártanya Erdei Iskolát, helyi oktatási szintű rendezvényeket segít, az országos Madarak és Fák Napi vetélkedősorozatot rendezi. Működteti a helyi védett területeket, természetgazdálkodási, kutatási és monitoring tevékenységet végez, valamint a natúrparki településekkel összefogva számos rendezvényt szervez és bonyolít le, közben nagy hangsúlyt fektetve a nyilvánosságra. A Vértesi Natúrpark igen gazdag turisztikai információs anyaggal rendelkezik. Kiadványai magas színvonalon mutatják be a térség természeti és kulturális értékeit, természetismereti tanösvényeit, állat-és növényvilágát, programjait, ételeit és szokásait.(65 féle leporelló, Vértesi Natúrpark turista térkép, tanösvény füzetek, szórólapok, stb.).

 

A Vértesi Natúrpark céljai és jövőképe

Magyarország első hivatalos natúrparkjának a létrehozása lehetőséget biztosított ahhoz, hogy a natúrparki települések, a megyei önkormányzatok és a civil szervezetek összefogva valósítsák meg terveiket. A Vértesi Natúrpark célja a terület természeti és a kultúrtörténeti értékeinek hosszú távú megőrzése és védelme, a természetvédelem és az idegenforgalom koordinációján alapuló együttműködés és összehangolt térségfejlesztés megvalósítása. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi. Jövőbeli tervek között szerepel egy egységes natúrparki iskolahálózat létrehozása, a települési és natúrparki monográfiák megjelentetése és végül egy natúrparki védjegy kialakítása.

 

A Vértesi Natúrpark főbb turisztikai célpontjai

Évről-évre egyre nagyobb igény mutatkozik a „zöld turizmus” iránt. Napraforgós falusi szálláshelyeinken (Dohányos-ház Pusztai Fogadó, Fogadó az Öreg présház), panzióinkban (Malomerdő Panzió, Hétkúti Wellness Hotel) ismerkedhetnek meg az idelátogatók a vidéki lakosok vendégszeretetével. A helyi gasztronómiai szokások bemutatása mellett, speciális ételekkel, különleges borokkal és pálinkákkal várják a kulináris élvezetek kedvelőit. A natúrparki települések életében központi szerepet kap a falusi életmód gyakorlása, a helyi portékák készítése. Egyre népszerűbbek a helyben termelt és előállított termékek (zámolyi kenyér, csákberényi sajtok, mézek, szörpök, Csíkvarsai csípős Csodafalat szürkemarha szalámi, mangalica sonka és szalonna, kézműves termékek, stb.) Az aktív pihenésre vágyók is megtalálják a szabadidő eltöltésének legjobb módjait. A Vértes erdeit bebarangolhatjuk lóháton, kerékpárral vagy tanösvényeinken gyalogosan. A legnépszerűbb programok közé azonban a pusztabuszos kirándulásainkat sorolhatjuk, ahol Pusztai Állatparkunkban az ősi háziállatokat és a pusztai élővilágot egyaránt megfigyelheti az idelátogató. A Boglártanya Erdei Iskolánkban természetismereti és erdei iskolás foglalkozások, gyalogtúrák és kerékpáros kirándulások, madárgyűrűzés, fazekas foglalkozások és vadászati bemutatók színesítik az óvodások és iskolások mindennapjait. Kulturális programjaink (Hosszú téli esték a Geszner-házban előadássorozat, Zenés Nyári Esték a Geszner-házban koncertsorozat), hagyományőrző (Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó, Fazekas Nap Csókakői Várjátékok, Csákberényi Rétes fesztivál, Csákberényi Betyárnapok) és nemzetiségi rendezvényeink (Sváb bálok, Vértessomlói Tojásgurítás, Pünkösdi Májfa állítás) pedig felpezsdítik a natúrpark kulturális életét és erősítik a települések közötti összefogást.

 

Főbb programok

  • Burgonyafesztivál (Bokod),
  • Csákberényi bornapok, betyárnapok,
  • Gánti Lovasnap,
  • Hagyományos Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó (Csákvár),
  • Csókakői Várjátékok,
  • Móri Bornapok,
  • Szent György Heti Vigasságok (Mór),
  • Várgesztesi Lovagi Játékok,
  • Tojásgurító Verseny (Vértessomló).

Tudja-e, hogy

  • Hogy Csákvár 1917. június 17-augusztus 20-ig miniszterelnököt adott az országnak Esterházy Móric személyében?
  • Hogy a Háry János című daljátékot 1929. június 16-án a Magyar Rádió- fennállása óta és a BBC először vidékről (Csákvárról) egyenes adásban közvetített?
  • Hogy a Vértesben található a keleti gyertyán egyetlen érintetlen állapotú társulása?
  • Hogy csak a Csíkvarsai-réten (Csákváron) fordul elő egy endimikus, ritka hazai egyenesszárnyú, a magyar tarsza?
  • Hogy a Vértes leghíresebb ízeltlábúja, az öves százlábú csak itt található meg Magyarországon? (Scolopendra cingulata)?
  • Hogy Vérteskozmáról 1745-ből ismerjük a burgonya magyarországi előfordulásának egyik legkorábbi említését?
  • Hogy Zámoly szülöttje Csoóri Sándor kétszeres Kossuth díjas magyar költő, prózaíró?
  • Hogy Csákvár szülöttje volt Tersztyánszky Ödön vitéz, kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok?
  • Csákvár szülöttje volt Libényi János szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen?
  • Hogy Magyarországon csak a Vértesben és a Bakonyban él egy atlanti-mediterrán tájakon elterjedt örökzöld félcserje, a babérboroszlán?
  • Hogy Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeménye a Vértesben játszódik?