(Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.)

főnemes, országbíró, nagy műveltségű mecénás, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője és áldozata

Nádasdy Pál és Révay Judit fia, aki nevét apai nagyapja után kapta. Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette, a sienai peregrinációról 1642-ben tért haza, ezután a protestáns (evangélikus) hitről áttért a katolikusra. Felesége gróf Esterházy Júlia Anna – gróf Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina leánya – volt. A házasságból 14 gyermeke született, akik közül a felnőtt kort heten érték csak meg. Volt vármegyei főispán, királyi tanácsos, főudvarmester, országbíró, Wesselényi Ferenc nádor halála után, 1667-től királyi helytartóvá nevezték ki. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt a „magyar Krőzus”-nak nevezték.

1664. július 26–27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar–horvát erőket vezette. A magyar szempontból nem megfelelő 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is – Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett – csatlakozott az összeesküvéshez. Nádasdy Ferenc az összeesküvés után Csókakő birtokosa lett. Nevéhez köthető az a röpirat, amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez címmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált a bécsi udvar számára is, hogy az abszolutizmust erősítő törekvéseik útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett aztán Nádasdy perbe fogásának, letartóztatásának és kivégzésének az előidézője. 1670 szeptemberében pottendorfi kastélyában tartóztatták le. Az összeesküvés leleplezése után – bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is) – az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték. Teljes vagyonát elkobozták a kincstár javára és még gyermekei nevét is megváltoztatták. A Nádasdy család az ő fiú utódaiban élt tovább.

Szerző: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente