(Paulis, 1800 körül – Pest, 1849. szeptember 5.)

mártír plébános

A székesfehérvári egyházmegye vértanú papja, aki Ópáloson (Paulis) született, de középiskoláit már a fővárosban végezte, majd a székesfehérvári szemináriumba kérte felvételét. Ott is szentelték pappá, s először acsai, majd 1831-ben boglári plébános lett. A szegények gondozását mindenkor szívügyének tekintette, a híveiért élő plébánost mégis saját plébániájának tagjai juttatták osztrák fogságra. A kormánybiztos és a püspöki helynök utasításának megfelelően Vértesbogláron is kihirdették a templomban a Függetlenségi nyilatkozatot. A népfelkelés szervezésével azonban nem a plébánost, hanem a káplánt, a rendkívül tehetséges, mindössze 26 éves teológiai doktort, t bízták meg. plébános a kiáltványnak csupán a nép felfegyverzésére vonatkozó részét magyarázta el híveinek, azt tudniillik, hogy ne a kaszáikat egyenesítsék ki a parasztok, mint ahogyan a proklamáció fogalmazott, hanem inkább a vasvillába illesszenek hosszú nyelet. Ennyi volt a bűne. Streith Miklóst elfogták, majd háromszor állították bíróság elé, a per hallatlan gyorsasággal zajlott. Tárgyi bizonyítékok nem voltak, a vádlottat nem szembesítették vádlóival, a plébános tanúit meg sem hallgatták. t golyó általi halálra ítélték, t pedig teljes vagyonvesztés mellett 15 év várfogságra küldték. vértanúságának történetét az ő följegyzéseiből ismerhetjük, egykori főnökének kálváriáját nagy részletességgel írta le az utókor számára.

Szerző: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente