A Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központja. Az épületben bemutatóközpont, kutatóház, oktatóközpont és a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás található. A kiállítóterem és a tanácsterem lehetőséget biztosít előadások, konferenciák, továbbképzések, vetítések, csoportos foglalkozások megtartására. Munkatársaink készséggel nyújtanak segítséget a Vértes térségének természeti és kulturális értékeinek megismerése céljából szervezett egyéni vagy csoportos utazásaik tervezéséhez, szervezéséhez és helyszíni lebonyolításához.


Természettudományi kiállítás

2000-ben, az épület alagsorában került megnyitásra a Vértes élővilágát bemutató kiállítás. A kiállítóterembe lépve és körbetekintve a Vértes hegység és környékének változatos képe rajzolódik ki előttünk, melyet nem véletlenül neveznek „egy cseppnyi Magyarország"-nak. Olyan, mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján – valóságos szabadtéri élő múzeumként – minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet és az Ember alkotott. A természeti és kultúrtörténeti értékek megismerését háromdimenziós életképek, gyűjtemények, fotók, grafikák segítik. A tárlatvezetést – igény szerint – vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadás egészítheti ki, amely mélyebb betekintést enged a látnivalók körébe.

A Gurdi malom – Hajnali vidrales

A Vértes déli lábánál elterülő Csákvár a Vértes fővárosa. Az Esterházy-kastély parkjához tartozó területen, romantikus, sziklás környezetben, kicsiny tó partján álló ház helyén 1792-ben még vízimalom működött. Később az Esterházy család e vízimalom alapjaira építtette Salamon Gessner svájci-német költőről elnevezett nyári pihenőlakot, amit könyvtárnak és kisebb képtárnak rendeztek be. Gessner, korának népszerű költője volt, aki természetről írt romantikus költeményeivel, lírai prózáival igen nagy hatást gyakorolt az akkor induló költőnemzedékekre. Írásait már életében 20 nyelvre lefordították, magyarra Kazinczy Ferenc ültette át. A Geszner-ház mellett akkoriban kertészet, medveház (rácsos ajtajú műbarlang, melyben medvét tartottak) és méhes is kapott helyet. Az épület aztán 1950-re lepusztult, köveit elhordták, a tó partja az idők során feltöltődött, benőtte a növényzet. A régi épületből csak néhány alapkő és a malomkerék feletti boltív maradt meg. Az épületet a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány építette újjá 1996-2000 között, mely jelenleg a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontjaként működik. A Vértesi Natúrpark a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére jött létre 2005. október 27-én 17 települési önkormányzat (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesboglár és Zámoly, valamint 2 megye (Fejér és Komárom-Esztergom megye) összefogásaként. Az alapítók a Pro Vértest kérték fel a natúrpark működtetésére, melynek legfontosabb célkitűzése a Vértesi Natúrpark és környéke természeti és kultúrtörténeti, kulturális értékeinek védelem, hagyományainak megőrzése és mindezek idegenforgalmi térségfejlesztési szempontú hasznosítása. További célkitűzés a természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint természetvédelmi kezelései, természetgazdálkodási, kutatási, oktatási, ismeretterjesztési feladatok folytatása. A tó körül gyakran látni jégmadarat, ami hazánk egyik legszínpompásabb madara, és ami a folyók és tavak mentén található partfalakban költ. Állandó madarunk, mely télen a be nem fagyó folyóknál vészeli át a zord hónapokat. Sokszor lehet látni, amint a víz felett szitál, azaz kolibriszerűen egyhelyben „lebeg”. Gyakran látni víz fölé behajló ágakon, melyekről mozdulatlanul lesi a víz tetején úszó apró halakat, hiszen főként halakkal és vízi rovarokkal táplálkozik. Láthatunk a diorámában egy bölömbikát is. Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. Az állomány zöme csak március és október között tartózkodik nálunk, a telet a mediterrán vidékeken és Afrikában töltik. Sok példány megkísérli az áttelelést, kedvezőtlen időjárás esetén segítségre szorulhatnak. költ. Fészkét a sűrű nádasba építi nádból, gyékényből és más növényi anyagokból. A tojó 4-6 tojásából 25-26 nap alatt költi ki fiókáit. A fiatalok miután megerősödnek, a nádcsomókon felkapaszkodva elrejtőznek a fészek környékén. Gyakran látni barázdabillegetőt, néha nagy kócsagot és szürke gémet is. Alkalomadtán találkozhatunk tőkés récével, amely a házi kacsa őse, nyári lúddal, vörös ásólúddal, szárcsával, vízityúkkal. Hideg téli időszakban a fokozottan védett vidra is ellátogat a tóhoz, hogy halat zsákmányoljon.  Idejének csak kis részét tölti a vízben vadászattal és játékkal, döntő részben - a többi emlős ragadozóhoz hasonlóan - a vízparton, vackában pihen, alszik. Többször megfigyeltek télen egész vidracsaládokat, amint a vízparton "szánkóztak". Jó magasra felmásztak a parton, aztán a hasukon csúsztak le a lejtőn. A tóban láthatunk csukát, harcsát, törpe harcsát, amúrt, mely a nádat eszi, valamint a felső horgásztóból bekerülve ponty is megtalálható. A Vértes élővilágát bemutató Természettudományi Kiállítás háromdimenziós képein a Vértes térségének, ennek az "egy cseppnyi Magyarországnak" változatos élőhelyei és élőlényei elevenednek meg.

 

Elérhetőségek:

Pro Vértes Nonprofit Zrt.
8083 Csákvár, Kenderesi u. Geszner-ház
Tel.: 22/354-420
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web: www.provertes.hu

Nyitvatartás:

  • hétfő–péntek 8:00-16:30 óráig (csoportok látogatását kérjük, előre jelezzék!)
  • Ünnepnapokon, szombaton és vasárnap előzetesen egyeztetett időpontokban fogadjuk a vendégeket

Belépődíj:

  • felnőtt 750 Ft
  • gyermek, diák, nyugdíjas, pedagógus 500 Ft
  • 20 fő felett 20 % kedvezményt biztosítunk
  • natúrparki lakosoknak 400 Ft/fő

Letölthető leporelló:
Geszner-ház