Hírek

A települések titkai –
Kényszerleszállás az óceán átrepülése után

 

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben a Natúrpark településeinek titkait tárjuk fel. Ehhez most 91 évet utazunk vissza az időben egészen 1931-ig, amikor Bodmér kisidőre a nemzetközi figyelem középpontjába kerülhetett.

A Wright fivérek 1903-as első repülése óta az emberek egy számukra teljesen új perspektívából tekinthettek a világra, ez után pedig elkezdődött a repülés hőskora, számtalan merész pilótával, rekorddal és felfedezéssel. Az ember elkezdte meghódítani az eget, egyre magasabbra jutott, és egyre nagyobb távolságokat volt képes megtenni, míg végül elindult a harc a kontinensek és az óceánok átszelői között. Egy ilyen rekord volt az 1927-ben Charles Lindberg által beállított is, aki a New York – Párizs útvonalon elsőként repülte át az Atlanti-óceánt. A mindössze huszonöt éves fiatalember teljesítménye sokakra ösztönzően hatott, így kis idő múlva magyar repülősök is megjelentek a rekord megdöntésének gondolatával. Az elképzelés az Egyesült államokban élő Magyar Sándor nevéhez fűződik, akinek első feladata volt az ott élő magyarság segítségével összegyűjteni az ehhez szükséges anyagi forrásokat. Ennek köszönhető, hogy sikerült megvásárolni a kor egyik legjobb, 470 lóerős Lockheed Sirius 8A típusú gépét, amit a nem mindennapi feladat miatt átalakítottak, hogy teljesíteni tudja a Budapestig tartó utat.

 

 

A gépet a trianoni békediktátum hatására „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak) névre keresztelték. 1931-ben érkezett el az indulás napja, a gép július 15-én 17 óra 20 perckor a kanadai Harbour Grace városka repülőteréről emelkedett a levegőbe, a pilóta Endresz György a navigátor pedig Magyar Sándor volt.

Az út első fele remekül sikerült a párosnak, és a ködös időjárás ellenére rekordidővel, 13 óra 50 perc alatt tették meg a több mint 3 ezer kilométeres utat Írország partjaiig. A kontinenst elérve azonban már problémásabb légtér nehezítette meg a dolgukat, mert a viharzónákat kerülgetve a páros nem tudott az előre eltervezett útvonalon haladni. A kitérések, majd a korrekciók miatt a gép az eredeti útvonalhoz képest déli irányba enyhén eltért, az üzemanyag pedig vészesen fogyott. Endresz Györgynek egy közeli, alkalmas területet kellett keresnie a kényszerleszálláshoz, így július 16-án 18 óra 40 perckor Bodmér mellett egy kukoricaföld határában tudta letenni a gépet. Az Endresz-Magyar páros útja során 5770 km-t tett meg mindössze 23 óra 20 perc alatt, amivel több rekordot is beállítottak. Egyrészt rekordidő alatt tették meg ezt a távolságot, átlagsebességük 230 km/óra volt, másrészt pedig ők voltak az első óceánátrepülők, akik ilyen mélyen berepültek az európai kontinensbe. Bár a tervezett útvonal nem teljesült, a repülés célját mégis elérte, a világrekordereket pedig százezres tömeg ünnepelte a fővárosban.

 

 

Később kiderült, hogy a kényszerleszállás nem volt indokolt, mivel megközelítőleg 100 liter benzint találtak az egyik üzemanyagtartályban. Feltehetően a páros hibázott, amikor a nyolc benzincsap közül egyikük túl korán kapcsolták át a következőre, így annak tudatában voltak, hogy a gép üzemanyagtartályai üresek. Ez az üzemanyagmennyiség, viszont elég lett volna az eredeti úti cél teljesítéséhez is. (1.)

 

 

 

Szerző: Klippel Dávid


Viszló L. (2013): Bodmér. Egy különc falu története. Pro Vértes Nonprofit Zrt., Csákvár. /A Vértesi Natúrpark monográfiái/

(1.) Bertus-Barcza Péter (2006): Emlékművet állítottak az első magyar óceánrepülőknek, National Geographic, 2006.07.17. https://ng.24.hu/kultura/2006/07/17/emlekmuvet_allitottak_az_elso_magyar_oceanrepuloknek/
(Utolsó letöltés: 2022.08.05.)