Eltűnő életformák, ősi mesterségek

A Vértes környékének földrajzi és történelmi adottságokból következő településszerkezete meghatározta az ott élők megélhetési, foglalkozási lehetőségeit is. A gyűjtögető, halászó életmódnak, valamint az ősi állattartásnak, az erdei legeltetésnek, a makkoltatásnak, valamint a sziklás, kopár juhlegelők hasznosításának emlékét legnagyobbrészt a ma már csak a számos helyen fellehető földrajzi nevek őrzik. A török kor után a vissza-, illetve betelepülő népesség szempontjából egészen a második világháborúig szinte a mezőgazdaság volt a meghatározó jelentőségű, megélhetést biztosító tevékenység. Mindemellett a Vértes területén erdei munkával, alapanyagok és ipari alapanyagokként alkalmazott termékek gyűjtögetésével, házi faiparral, bányászattal, mész- és szénégetéssel, valamint hamuzsírfőzéssel foglalkoztak. A hegylábi kiterjedt mocsár- és lápvilág ősi hasznosításának – halászat, csíkászat, pákászat – emlékei is fennmaradtak. Lássuk hát sorjában e mára eltűnő tevékenységek egykori emlékeit.