Adataink alapján vértesboglári születésű, nyelvészettel, néprajztudománnyal foglalkozó ember volt, akit a háború után kitelepítettek. Németországban a Magyarországról kitelepítettek szószólója lett.

„Gimnáziumi éveimtől kezdve foglalkozom szülőföldem történetével és népével. Az évek hosszú során át már elég sok anyagot gyűjtöttem össze, amelynek az alapján vezető tanárom, dr. Schwartz Elemér egyetemi ny. r. tanár úr szerető buzdítására az alábbi részeket disszertáció céljára feldolgoztam. – A dolgozat tisztán nyelvészeti dolgozatnak indult, amely csak a szóképzést tárgyalta volna. Alapgondolatom az volt, hogy a szóképzés keretében olyasmit nyújtsak, ami beletekintést enged a nép gondolkodásába és lelkületébe. Mivel az egyes példákat, ill. a szókincset csakis a nép életéből vehettem, azon gondolat fogant meg bennem, hogy a néprajz még inkább lesz alkalmas a nép arculatának a bemutatására. A telepítéstörténet az egész dolgozat megalapozásául szolgál. Nyilvánvaló, hogy enélkül sem a néprajzot, sem pedig a szóképzést nem érthetnénk meg teljesen.

A jelen dolgozat egy készülő monográfiának egyes részeit tartalmazza. Tehát adalékszerű, ami az egészet illeti. Részeiben azonban egészet alkot és ilyen minősítésre is tart számot. – Egyebekben arra törekedtem, hogy dolgozatomat, a tudományos cél érdekében is, színessé és elevenné tegyem. Értem ezalatt főként a beiktatott képeket, rajzokat stb. Mert bizonyos, hogy az ábrát a legrészletesebb szöveg sem tudja pótolni. Dolgozatom megírásában, azon hasznossági szempont is vezetett, hogy földijeimet a község múltjába és jelenébe némiképpen. bevezessem. – De ajánlom értekezésemet a helybeli tanítóság figyelmébe is, hogy a hon- és a szülőföldismereti oktatás keretében használják fel. Az utóbbi években ugyanis nem egy panasz merült fel éppen a hiányos és elhanyagolt szülőföldismereti oktatás miatt! A szülőföldismereti oktatásról általában azt tartják, hogy az felesleges, mert a gyerek szülőföldjét úgyis »ismeri«. Pedig, hogy menynyire nem ismeri, arról bőven lehetne írni. Itt volna már az ideje, hogy a szülőföldismeret is helyet kapjon az iskolában. Értekezésem tehát kettős célt tűzött ki maga elé: a tudománynak és az életnek akar szolgálatot tenni. E két cél sokszor annyira összefonódik, hogy egyáltalán nehéz szétválasztani.”

Szerző: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente