(Csákvár, 1962. február 14. – )

a Vértesi Natúrpark igazgatója, tájkutató, gyűjtő

1980 óta hivatásos természetvédő, 1991-ben alapította a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítványt, amelynek az óta is vezetője. A közalapítványnak meghatározó szerepe van a térség természeti és kultúrtörténeti értékeinek megőrzésében, ápolásában. Elhivatott természetvédőként számos terület védetté nyilvánításának kezdeményezője volt, s nevéhez fűződik több védett terület új élőhely-kezelési eljárásának gyakorlati megvalósítása, ritka élőlényeinek gyakorlati védelme. Több évtizedes térségfejlesztő munkájának köszönhetően 2005-ben alakult meg az ország első hivatalosan kihirdetett natúrparkja, a 17 települést magában foglaló Vértesi Natúrpark. Jelentős szerepe van abban, hogy a régió meghatározó szereplői a térség fejlesztése érdekében 1993-tól egy asztalnál ülnek és hatékonyan együttműködnek.

Az általa alapított Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány legfőbb tevékenysége a rendszerváltást követő privatizáció során veszélybe került élőhelyek megvásárlásával kezdődött. Az e program keretében a közalapítvány tulajdonába került élőhelyek hagyományos hasznosítására indult a természetgazdálkodási ágazat, amely később speciális oktatási, hagyományőrzéssel kiegészített ismeretterjesztői tevékenységgel bővült, s amelynek révén évente több ezer látogató számára válik a mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata napi szintű, kézenfekvő ismeretanyaggá. A gyepkezelési eljárások hatását vizsgáló tízéves kutatómunkájának köszönhetően számos, a mai mezőgazdasági gyakorlatban mára már elterjedt természetkímélő technológia kidolgozása kötődik személyéhez, melyeket A természetkímélő gyepgazdálkodás című könyvben adtak közre.

Kiemelt fontosságú és egyik legkedvesebb feladatának tekinti a jövő generációk szemléletformálását, a természet szépségeinek élményszerű megismertetését, ezért már 22 éve tart a térségbeli iskolások számára a környék élővilágát bemutató előadásokat, kirándulásokat, továbbá vetélkedőket szervez a Madarak és Fák Napja alkalmából.

Kezdeti természettudományos érdeklődése, tevékenysége az évek során egyre jobban kiteljesedett, s egyre inkább kiterjedt a tájtörténet, a néprajz és a kultúrtörténet tárgykörére, a hagyományok és történetek gyűjtésére is, melyek alapján került kiadásra az Egy cseppnyi Magyarország – a Vértes hegység és környéke című monográfia 1996-ban. E tájtörténeti gyűjtés keretében folyik a Vértesi Natúrpark mára 15 000 fényképből és 3000 cikkből álló gyűjteményének, tudástárának bővítése, feldolgozása. 1997 óta tartó műemlékvédelmi tevékenységnek köszönhetően újultak meg az Esterházy-uradalom egykori műemlékei, a Geszner-ház és a Szent Ferenc-kápolna, valamint az Esterházy-uradalom majorsági épületei Fornapusztán (Dohányosház Pusztai Fogadó, Százados-tanya), amelyek azóta is az eredetileg kitőzött célokkal összhangban működnek. A Geszner-házban az általa megálmodott, a Vértes élővilágát bemutató természettudományos kiállítás is otthont kapott.

A tájtörténeti emlékek, hagyományok ápolása érdekében rendezi meg már 19 éve az országosan is ismert Mihály-napi Lovas- és Pásztortalálkozót, amely bemutatkozási lehetőséget biztosít a csákvári lovasok, népi zenekarok, kézművesek számára is. A Vértesi Natúrpark ismeretterjesztő kulturális életét színesíti a már 15 éve megszervezett Hosszú téli esték a Geszner-házban című előadássorozat, amely érdekes kitekintést ad a világ és a szűkebb környezet természeti, történelmi és kulturális kincseiről.

Csákvár várossá avatása (2013) alkalmából készítette el Három a magyar igazság címmel a Csákvárról szóló filmet, amellyel kezdetét vette a Vértesi Natúrpark településeinek krónikája című filmsorozat, amelyből eddig négy rész készült el.

A felsorolt tevékenységéért Viszló Levente 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta, három évvel később, 2008-ban pedig a Pro Vértes Közalapítvány nyerte el – Magyarországon elsőként – az Európa Tanács tájdíját.

E hosszú ideje tartó természetvédelmi, térségfejlesztési, valamint szemléletformáló oktató munkának köszönhető, hogy a Vértesi Natúrpark felkerült az idegenforgalmi programok térképére, a térségi gyűjtések révén pedig az ország egyik legjobban feldolgozott tájegységévé vált. 

Szerző: Schüller-Szöllősi Eszter