Öreg János (Pátka, 1838. január 6. - Debrecen, 1911. május 4.) tanár, filozófus, teológiai, pedagógiai, lélektani és jogi szakíró

1847-ben szülei a német nyelv tanulására Budára vitték, ahol a II. normális osztályba vették föl. 1850-ben Pápára ment a III. latin osztályba, itt végezte a gimnáziumi osztályokat kitűnő eredménnyel. Mint ügyes rajzoló és szépen író a gimnázium hat alsó osztályában szépírás- és rajztanító lett még tanuló korában. 1856-ban Pestre ment és az újonnan felállított egyesült protestáns papnevelőben hallgatta a teológiai előadásokat.

1859-ben elvégezte teológiai kurzust, Pesten maradt és az református egyházban tanító káplánként nyert alkalmazást. 1861-ben a II. papi vizsgát is letette, s külföldre ment az Utrechti Egyetemre, ahol két évet töltött a Berchardinum ösztöndíjat élvezve. Ezen idő alatt nemcsak a teológiai előadásokat hallgatta, de Karsten filológustól a klasszikafilológiát, Opsoannetől pedig a bölcseletet is. Hogy a francia nyelvben kellő jártasságra tegyen szert, a hosszú szünidők egyikét Brüsszelben, a másikát Párizsban töltötte, mindkét helyen az egyetemet is látogatva. Hazatérése közben Németország nevezetesebb városaiban a műkincseket tanulmányozta.

Itthon Gángol János kiliti lelkész mellé ment segédlelkésznek. 1863-tól Szentesen a gimnázium V. és VI. osztályában a latin és görög nyelvet tanította, de már 1865-ben Verebre ment helyettes lelkésznek, ahol 1866-ban rendes lelkésznek választották meg. Itt töltött hivatalának legszebb emléke a 10 000 forintba került templom. 1874-ben Nagykőrösre ment tanárnak, ahol a bölcseleti tanszéket foglalta el. A középiskolai tanári vizsgát még 1870-ben a budapesti egyetemen, a doktori vizsgát pedig pedagógiából és bölcseletből ugyanott 1879-ben tette le. 1884-ben Debrecenbe ment főgimnáziumi tanárnak, 1891-től a kollégium akadémiai tagozatának filozófiatanáraként működött. Értelmi, erkölcsi s testi nevelés (Nagykőrös, 1875) címen Losonczy Lászlóval együtt magyarra fordította Herbert Spencer Education: intellectual, moral and physical című pedagógiai művét.
  

Főbb munkái:

  • Nevelés és oktatástan. (Kiss Áronnal) Budapest, 1875.
  • Tapasztalati lélektan. Nagykőrös, 1884.
  • A francia középoktatás és tanárképzésről. Debrecen, 1888.
  • Bűntárs-e a philosophia? Budapest, 1890.
  • Berzeviczy Albert és a debreceni egyetem. Debrecen, 1895
  • Jog- és állambölcselet kézikönyve. Debrecen, 1897.
  • A bölcseleti tudományok ismeretköre enycloaediája. Debrecen, 1898.

 

Hírek

  • Az "Egy cseppnyi Magyarország" árusítóhelyeinek listája 2019.06.19.

  • Tudta-e, hogy ? 2019.06.17.

    Tudta- e hogy a Csákvár helyén állt egykori Floriana késő római korban felépült belső erődjének létezését a mai Várdombon még ma is számolatlanul gyűjthető római cserepek és egyebek töredékek, illetve a szomszédságában feltárt közel 2000 sírból...

Aktuális programok

24
jún.
Bokod, Művelődési Ház

27
jún.
Csákvár, Kastélypark, Szanatórium Kultúrterme

29
jún.
Oroszlány, Szlovák tájház

Programnaptár

H K Sze Cs P Szo V
2
12

Ruralization H2020