Vérteskozmán és Vértesbogláron faragták télen a legjobb facipőket, a klumpákat. Tavasszal és ősszel a klumpakészítők felkeresték a Vértes német községeit. Wer kauft Klumpen? kiáltásokkal járták be az utcákat. Gánton télen még ma is használják a klumpát. Az udvaron, az istállóban járnak benne, a konyha vagy a szobaajtó előtt leveszik, ezekbe a helyiségekbe papucsban vagy gyapjúzokniban lépnek be. Az 1920-as évekig a klumpák teljesen fából készültek, azóta a felső részük bőr. Vértesbogláron a klumpák talpa hársfából, felső részük bőrből készült. Az alcsúti kastély parkjában József főherceg is klumpában sétált, amit egy vérteskozmai házaló klumpakészítőtől vásárolt. Klumpában dolgoztak az istállóban, trágyát hordtak, fejtek a csákvári Esterházy uradalom tehenészei, csírásai is. Fényes Elek találóan jellemezte a várgesztesiek erdei foglalkozását: "A lakosok általjában majorsági zsellérek, főkép szén- és mészégetésből élnek, továbbá favágással, bognársággal és kádársággal foglalkoznak." A bognárok a kerékgyártók, kocsigyártók, akiknél a legbonyolultabb munkának a keréktalpakból, küllőkből és az agyból álló kocsikerekek készítése számított.