Gróf Merán János (1867–1947) Habsburg János főherceg (1782–1859) unokája volt. Merán János gróf vette feleségül Lamberg Ladiszlaját, a zámolyi Lamberg-uradalom örökösnőjét, így e házassággal az egykori móri uradalom fele ismét egy kézben egyesült, s Csákberény az egyik vértesi uradalom központjává vált. A 19. század végétől e különös házasságból származó Merán család tagjainak története egybekapcsolódott Csákberény históriájával is.
1790-ből még a kastély helyén álló két ház – Csete János és Huszár István házai – megvásárlásáról van adat, amelyekben hivatalnoki lakásokat rendeztek be. A csákberényi kastély építését Lamberg Rudolf utasítására 1831-ben kezdték el, eredetileg vadászháznak. A kastélyban a pusztulása előtt a falakat 1024 szarvasagancs, 800 őzagancs és sok más egyéb trófea mellett a színvak vadászfestő, Lamberg Ferenc a Vértes erdeiről, vadjairól készített festményei (Szabó 1996) és díszes kárpitok díszítették.
Amikor az orosz csapatok megszállták Csákberényt, a Merán család menekülni kényszerült. Az orosz katonák a díszítő kárpitokat szétvagdalták és kapcaként használták. A háborúban nem túl jelentős kárt szenvedett kastélyt a háborút követően elbontották, s széthordták. Helyén ma a település művelődési háza áll. A kastély körüli kőkerítések, a korszerű gazdasági uradalmi épületek még ma is láthatók, a park és az almáskert ugyanakkor mára már beépült.
Szerző: Béni Kornél
Irodalom
Szabó I. (1996): A Vértes-hegység erdei és szarvasai Lamberg Ferenc múlt századi képein. Erdészettörténeti Közlemények 25: 161–197.