Kultúrtörténeti értékek és védelmük

                        A mindszentpusztai templom

A mindszentpusztai erdészház felújítása során, 2014 őszén fedezte fel Viszló Levente a Mindszentpusztán álló egykori kis torony, templom vagy erősség maradványait.

„Az erdészháztól É-ra egy szabályos csonka kúp/gúla alakú domb látható, melyet először földvár maradványainak véltem. A dombot közelebbről is szemügyre véve, rögtön feltűnt 3 többszáz éves szelídgesztenye fa, és a szerteszét heverő rengeteg kő (nagyrészt nummuliteszes mészkő). A nagyjából 80–100 m átmérőjű kúp tetején középen egy 3 m magas kb. 10×12 m-es kőépítmény romjai állnak, melynek egyik falából egy hatalmas hársfa nőtt ki. A falak kb 0,8–1 m vastagságúak, magasságuk néhol a terepszinthez számolva meghaladja a 3 m-t, s mellettük nagy mennyiségben található a lepusztul fal kő és kötőanyag (mész) törmeléke. Az épületből ÉNY-i és DNY-i irányba is falak indulnak ki. Az egész fennsík talaja növényzetéből ítélve bolygatottnak látszik. A csonka kúp/gúla szélein szintén nagyon sok kő található, mintha ott is falak nyoma lenne. A szélektől tovább ezt a vízszintes platót meredek lejtő határolja három oldalról is. D–Dny-i irányba a terep lankásabb, É–ÉNy-i irányban a domb előtt egy komoly mélyedés, egy kis medence található, mely akár egy korábbi tó medre is lehet.

        Kovácsoltvas szegek Mindszentpusztánál

Az épület körül a falak külső oldalán nagy mennyiségben találtunk kisebb nagyobb kovácsolt vasból készült szegeket.
Két kb. 1 cm átmérőjű ólom puskagolyó is előkerült, egy a földből, egy pedig a falba ágyazottan. A szegekből ítélve valószínűleg egy komoly ácsolt szerkezet is tartozott a kőből épült épülethez. Találtunk még néhány cserepet és egy lemez darabot, melyet Schmidtmayer Richárd a Kuny Domokos Múzeum igazgatója egy könyv sarkaként vagy nagyobb méretű, szerzetesek által nyakban hordott fa kereszt lemezeként határozott meg.
    A domborzati viszonyok és az épület elhelyezkedése nagyon hasonlít a kb két km-re található Szentgyörgyvár elhelyezkedéséhez, épületének anyagához, nagyságához, kitettségéhez. Mindkét helyszín domborzati adottságai alapján lehetőség volt a közeli vízfolyás, kis patak gátalásával terepakadályt készíteni, esetleges védelmi, halastó kialakítás céljából is. Szentgyörgyvárnál a halastavak medre és gátjai ma is jól látszanak.
    Mindszentpuszta első okleveles említését 1440-ből ismerjük, Vitány várának tartozékaként. A szomszédos erdőrész neve Ciklámen-völgy, ahonnét az erdei ciklámen szigetszerű előfordulását ismerjük a Vértesből. Egyes vélekedések szerint az ilyen szigetszerű, a növény klímazonális elterjedési határán túl található populációk, az ember, s sokhelyütt szerzetesek telepítő munkájának köszönhetik létüket. Ez a teória már jóval a romok megtalálása előtt ismert volt a ciklámen itteni előfordulásának magyarázataként.”
(Viszló 2014).

    A ciklámen (Cyclamen purpurascens) mindszentpusztai előfordulását Láng Gyula fedezte fel 1906 nyarán (Láng 1914). Mivel a növény csak egy nagyon kis foltban, ott viszont nagyon sűrűn nőtt, később feltételezték, hogy előfordulása régi telepítés maradványa, ami nyilván az egykori klastromhoz köthető (Papp 1970).

Szerző: Béni Kornél


Irodalom

Láng Gy. (1914): Daphne Laureola L. és Cyclamen europaeum L. a Vértes-hegységben. Magyar Botanikai Lapok (13(1-5):139.
Papp J. (1970): Védett területek, növény- és állatritkaságok. Második, bővített kiadás. Panoráma, Budapest.